Ami engem illet, én azt a könyvet, amelyik jól meg van írva, mindig túlságosan rövidnek találom.
Akár úr, akár hölgy, aki nem leli élvezetét egy jó regényben, bizonyára elviselhetetlenül ostoba.
A regény nem annyi, amennyit az író beleépített. Az is benne van, amit az olvasó talál meg benne.
A regény minden keretet szétfeszít. Elragad, bekebelez, önmagába olvaszt mindent, amivel találkozik.
A kedvenc könyveimet újra és újra elolvastam, néha csukott szemmel beszívtam ismerős illatukat. Elég volt ez az illat, a könyvek lapjainak érintése, hogy boldognak érezzem magam.
Kedvenc könyveimből...
A szerelem törékeny, mi pedig nem vigyázunk rá eléggé, csak próbálunk úgy átevickélni az életen, hogy reméljük, ez a törékeny dolog ellenáll minden csapásnak.
Ha nem lenne sötét, sose látnánk a csillagokat.
A szerelem irracionális, emlékeztettem magamat. Minél jobban szeretsz valakit, annál kevésbé bírsz ésszerűen viselkedni.
Az a baj az emberi vonzalommal, hogy nem lehet tudni, viszonzott-e.
[Feltöltés alatt]Az emberek olyan ostobák! Van valamijük, ami mindennél többet ér, és alig vigyáznak rá. Eldobják maguktól az életet akár pénzért, akár zacskóba csomagolt porokért, akár egy idegen elragadó mosolyáért.